Gabriel Stern (Claude Brasseur), a K�k papag�j tulajdonosa, aki a t�rt�net elej�n �ngyilkos lesz, v�grendelet�ben sz�nh�z�t keresztgyermekeire: Nin�ra (Michael Cohen) �s Marianne-ra (G�raldine Pailhas) hagyja. Gabriel a gyermekek apj�t, Nicky Bensalem b�v�szt (G�rard Lanvin) m�g 15 �ves kor�ban vette a sz�rnyai al�. A f�rfi neki k�sz�nheti, hogy a kabar� szt�rja lett, m�gis most kisemmizve �rzi mag�t. A v�grendelet k�r�li bonyodalmak a csal�d tagjait �nvizsg�latra, a m�lyen �rz�tt csal�di titkok felfed�s�re k�sztetik... INF� A 11. Francia Filmnapok m�sor�n! Egy nizzai kabar�sz�nh�z, a K�k papag�j �r�kl�se k�r�li bonyodalmakon kereszt�l bepillanthatunk, az �tlagosnak �ppen nem t�n�, m�gis tipikus francia csal�d veszedelmes viszonyaiba. A helysz�n sokszor megk�nny�ti, hogy a szerepl�k ink�bb valamilyen szerep m�g� rejt�zzenek, semmint hogy felfedj�k igazi �nmagukat. Van benne �rul�s, szerelem, csal�di v�ls�ghelyzet, egysz�val igazi, �letszag� franci�s mozi ez. A film sz�mos l�tk�rd�st is boncolgat: Musz�j-e �gy �ln�nk, ahogy a sz�leink �ltek? Musz�j pont az ellenkez�j�t csin�lnunk? Kit�l is �r�kl�nk? Ismerj�k-e igaz�n a volt szerelmeinket, bar�tainkat? Mi a csal�d? A film rendez�je Thierry Klifa, akinek ez a m�sodik filmje. Klifa eredeti foglalkoz�s�t tekintve �js�g�r�. El�z� mozij�ban, a V�rtam r�d c�m� romantikus moziban Nathalie Baye-t �s Patrick Bruelt rendezte. A K�k papag�j �gy k�sz�lt, hogy a forgat�k�nyvet kimondottan a kiv�lasztott sz�n�szekre �rt�k, b�r ezt sok�ig nem �rult�k el nekik. G�rard Lanvin (Nicky Guazzini) karaktere szerint nagy n�cs�b�sz, aki vonzza mag�hoz a n�ket. Sz�m�ra ez a film az�rt volt k�l�n�sen �rdekes, mert vagy olyan partnern�ket kapott, akikkel sohasem j�tszott egy�tt, vagy - Miou-Miou szem�ly�ben - huszon�t �v ut�n tal�lkoztak �jra a kamera el�tt. Catherine Deneuve (Alice Mirmont) a szok�sokt�l elt�r�en gonosz figur�t alak�t. � az�rt �lvezte a forgat�st, mert sok sz�n�sszel j�tszhatott egy�tt egyszerre. Claude Brasseur (Gabriel Stern) szerepe a leg�sszetettebb, t�bbf�le paradoxonra �p�l. Egyr�szt heteroszexu�lis, de gyakran kacsint ki a transzvesztit�k fel�. Folyamatosan a m�lt eml�keit id�zi, majd megtudja, hogy kezd�d� Alzheimer-k�rja van, amely az eml�kek elveszt�s�vel j�r. Term�szet�b�l fakad�an nem �ngyilkos alkat, m�gis �nkez�vel vet v�get az �let�nek. A rendez�vel kapcsolatban megjegyezte: "Ap�m mindig azt mondta, hogy csak olyan emberrel szabad egy�tt dolgozni, akivel sz�vesen iszogatn�l egy kocsm�ban, �s csak olyanokkal iszogass egy�tt, akikkel sz�vesen dolgozn�l is. H�t Thierry pont ilyen volt.” Catherine Deneuve: - Kezdetben az vonzott legink�bb, hogy olyan filmet csin�lhatok, amelyben nagyon sok sz�n�sz szerepel. N�h�nyukkal m�r forgattam, m�sokkal soha nem tal�lkoztam, �s boldog voltam, hogy most egy�tt dolgozhatom vel�k. Azt�n a forgat�k�nyvet olvasva megtetszett ennek a sz�tesett csal�dnak a t�rt�nete. Az egyik szerepl� hal�la �r�gy arra, hogy �jra �sszegy�ljenek mindazok a n�k �s f�rfiak, akik ismert�k, akik szerett�k �t… Ennek a titkokban �s v�ratlan fordulatokban b�velked� t�rt�netnek van egy reg�nyes oldala, engem pedig a reg�nyess�g mindig meg�rint… - Alice egy ki�llhatatlan persz�na! Egy igazi elviselhetetlen boszork�ny! J�, rendben, megvan az oka r�, hogy az legyen - de h�t mindannyiunknak megvan az okunk arra, hogy egy bizonyos korban azok legy�nk, akik vagyunk. Mindenkinek van m�ltja, mindenki meg�lt neh�z, vagy f�jdalmas dolgokat, ez m�g nem ments�g erre! De Alice az�rt v�g�l is alapj�ban el�gg� mulats�gos �s lelke m�ly�n meglehet�sen szentiment�lis n�szem�ly. Mellesleg a K�k papag�j �sszes szerepl�j�nek egyszerre vannak nagyon szimpatikus tulajdons�gai �s komoly gyarl�s�gai. B�r a film a romantikus kom�di�k vil�g�hoz k�zel�t, a benne szerepl�k nincsenek t�ls�gosan idealiz�lva… - Az �ltalam j�tszott jelenetek t�bbs�ge ink�bb a v�gj�t�k m�faj�hoz sorolhat�. Amikor a forgat�k�nyvet olvastam, �n kiss� n�pszer�bb figur�nak k�pzeltem Alice-t, egy kicsit s�t�tebb, egy kicsit kev�sb� hossz� hajjal, de Thierry Klifa rendez�nek eg�szen pontos elk�pzel�sei voltak: azt akarta, hogy sz�ke legyek, kiss� t�vols�gtart�, ink�bb eleg�ns. Term�szetesen k�vettem az utas�t�sait, hiszen ez az � filmje. �s v�g�l is sz�rakoztat� volt j�tszani ezzel. Alice olyan szem�lyis�g, aki mindenbe belesz�l, mindenhez van valami ironikus megjegyz�se… �s nem igaz�n a seg�teni v�gy�s sz�l bel�le. Ez nagyon mulats�gos. Az�rt van n�h�ny gyeng�je… Claude Brasseur: - A r�m b�zott szerepl� szem�lyis�g�nek kett�ss�ge, paradox volta fogott meg. Nagyon szeretem az olyan karaktereket, akiknek gyenges�gei is vannak. A legnagyobb paradoxon e f�rfiban az, hogy ugyan heteroszexu�lis, de cs�fond�ros �r�m�t leli abban, hogy a transzvesztita szerep�b�l ad�d� ambivalenci�ra r�j�tsszon. Van egy m�sik paradoxon, ami enn�l kiss� s�lyosabb: rendk�v�l vil�gosan gondolkozik az �let�r�l, �s nagy jelent�s�get tulajdon�t az eml�keinek. Sajnos azonban r� kell j�nnie, hogy Alzheimer-k�rban szenved, �s hogy pontosan az eml�kei azok, amik lassan el fogj�k hagyni. V�g�l az utols� paradoxon, egy�ltal�n nem �ngyilkoss�gra hajlamos szem�lyis�g, de m�gis �gy d�nt, hogy v�get vet az �let�nek. Azt hiszem r�ad�sul bizonyos �r�mmel is teszi, mivel el�re l�tja tett�nek k�vetkezm�nyeit mindazokra n�zve, akik k�r�lveszik �t. Ahogy Nicky, a G�rard Lanvin �ltal megform�lt szerepl� mondja neki: "Sz�p kis felfordul�st okozt�l!” Neh�z ellen�llni egy olyan szem�lyis�gnek, akir�l ezt mondj�k!